„Az Úr védelemre adta”... – november 11. Szent Márton napja
„Az Úr védelemre adta”... – november 11. Szent Márton napja

”Távozzatok, mert az Úr védelemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazak legelőjét pusztítsátok!” – szól a Szent Istváni felszólítás. Ha - szent Márton szavait idézve- „Jézus nevében, a kereszt jelével” minél többen igazodunk, s igéződünk Szent Márton zászlaja alatt, akkor Márton palástja Magyarországot égi oltalom alatt tartja... Mert Kozmosz törvényét és az Anyatermészet körforgását rendszerbe szedő naptári évvel, a szakrális évvel való együttműködés spirituális támpontja az emberi életnek.
A jeles napok, nem valamiféle „kipipálandó” piros betűs ünnepek, hanem az aktuális égi jelekkel összhangban figyelemfelkeltő, megfontolandó, szellemi üzenetet hordozó aktuális mondanivalók. „Krisztus katonájának”, Szent Mártonnak a November 11-i ünnepnapjával sincsen ez máskép... Magyarország október 23.án indult , 2024. október 23. és 2025. október 23. közötti , úgynevezett szolár évében amikor rideg erők támadják hazánk Napját,( mars-Plútó szembenállás kvadrát R. nap) bizony elkél majd az égi segítség... Amint a Szent istváni mondat is mutatja, a régiek, kik még tudták, hogy minden szimbólumnak, minden névnek, minden cselekedetnek, s azok naptári elhelyezkedésének jelképes üzenete van, ezért tudatosan használták a szimbólumok erejét. Mert a jeles napok szentjeinek cselekedete útmutató, igazodási pont, szellemi „emlékeztető” az emberi lélek fejlődésének. Éppen ezért a Kozmosz törvényét és az Anyatermészet körforgását rendszerbe szedő naptári évvel, a szakrális évvel való együttműködés, spirituális támpontja az emberi életnek.

„Névmisztikai védmű”...
Szent Márton Boldogasszony-Szűz Mária mellett Magyarország társpatrónusa. Őseink hitében Márton katonaszentként az ország katonai védelmét hivatott az égből beteljesíteni.
A Kárpát-medence Szentmárton nevű településnevei az árpád-kori Magyarország magyarlakta nyelvterületét mintegy „névmisztikai-védmű” kerítik körbe, szellemi síkon szolgálva a fizikai határok védelmét.
„Hazánkban nincs szent, aki templomával több városunknak, falunknak lett volna keresztapja” - írja Bálin Sándor néprajztudós. „Márton legkorábbi hazai patrociniumainak térképre helyezéséből az Árpád-kori magyar ökumené tárul elénk. Peremei az akkori magyar nyelvhatárt jelzik.”
Szent Istvánhoz és a magyarok ősi Márton-tiszteletéhez kötődik az legenda, amely szerint a nagy király álmában az országra törő besenyő hadakat látva, eképpen kiáltott föl:
”távozzatok, mert az Úr védelemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazak legelőjét pusztítsátok!”

Szent István ekkor tette meg az ősi Boldogasszony védelme alatt álló nemzet fölé, s köré emelkedő Magyarország társpatrónusává, azaz patrónus regniévé - a hunok által már korábban is nagy tiszteletnek örvendő katonaszentet – Mártont, s vonult hadba a zászlaja alatt. Mert, amint a Márton legendájából is kiderül:
Márton, Krisztus Katonája...
Márton nemcsak egy név a szentek lexikonjában. Nem is csak egy hős katona és nem is csak egy csodatévő szent a sok közül. Hanem Pannónia szentje, Pannonia Sicca szülötte...
A középkor egyik legjelesebb, legfényesebb katona szentje, a lovagkor példaképe, a trubadúrkor hősi eszménye. Európa délnyugati felén, legfőképpen a gallok által lakott Franciaországban, és az egykori Hispániában, Spanyolországban máig különösen nagy tiszteletnek örvend Szent Márton. Tőlünk nyugatra, a nyugati legendáriumokban a IV. Században élt lovagot, szkita-hun királyi sarjként tisztelik.

Franciaországban - az általa alapított Marmoutier bencés apátság legendáriumában mélyen őrzik emlékét. Nagy kegyben tartják az egykori hunok pannóniai szülöttjét, kit Franciaország égi védelmezőjévé, patrónusává is emeltek.
A Márton-legendáriumból számos középkori verses trubadúr költemény és misztériumjáték is született, amelyben nem felejtettek el megemlékezni Márton magyar vonatkozásairól sem. De a régi Hispánia földjén a mai spanyolok is büszkék arra, hogy Márton évekig munkálkodott Santiago De Compostella vidékén, ahová számos csodatévő legendája közül is a leghíresebbet helyezi az ősi emlékezet...

A legendás palást...
A legenda szerint a római légióban szolgáló katonatiszt, a csapataival Galliában állomásozó Szent Márton, egy hűvös, deres, fagyos, novemberi napon, a hótakaró alatt fekvő, ruhátlan koldusra bukkant. Megszánta a szerencsétlen hóban kuporgót, saját válláról - Róma vöröslő, marsikus színben (Skorpió havában Skorpió uraként a hónap csillagmítoszi jelképe) színben izzó, „veres” - palástját levéve, kardjával azt kettéhasította, s a védtelen didergőre terítette.
(A vörös palást, s a kard a Skorpió Mars szimbóluma. Ilyenkor Skorpió havában járunk a Zodiákusban. A Mars bolygó pedig a Skorpió csillagjegy ura, annak szimbólumai pedig a hónap csillagmítoszi jelképei...)
Éjjel, álmában Mártonnak látomása volt: a megszánt koldus képében Jézus jelent meg előtte. A katonatiszt meghallva a Seregek Urának hívását, elbocsátását kérte a római légióból, amelyet a császár gyávaságnak és eltévelyedésnek bélyegezett.
„Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hitnek, hát holnap majd védtelenül odaállok a csatasor elé és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen. Így is történt...” – írja Bálint Sándor.
Márton Jézussal való találkozása után, soha többé nem viselte a gallok, a kelták és a hunok ellen vonuló világbirodalom, Róma veres palástját...
Szent Mártont, Krisztus katonáját, november 11-én ünnepli a keresztény világ, kinek „égi palástja” alatt hazánk védelem alatt áll! Ha „Jézus nevében, a kereszt jelével” minél többen igazodunk, s igéződünk, „vonulunk hadba” Szent Márton zászlaja alatt, akkor Szent Márton legendás „palástja” Magyarországot - a rideg napok ellenére is - égi oltalom alatt tartja...



