Az ember mintha semmit sem tanult volna a másoknak okozott szenvedésből e Föld nevű, öreg planétán... Két ezredévnyi történelmi tanulság ide, vagy oda - az egyén önző igazságának másokra kényszerítése, a mások fölötti uralkodás világi hatalom-gyakorlása, mintha nem sokat változott volna.

Az illúzió gyenge kötőanyagával kikövezett széles és harsány úton jár ma az önámító emberiség. A másik út keskeny. Kapuja is szűk... Ám építőkövei közt szilárd és fényes a kötőanyag. Rég élt ekkora kettősségben az emberiség, ahol a kendőzetlen valóság és annak illúziója, ily távol álltak volna egymástól...