„Isten bensőségesebb, mint a saját bensőm és magasabb, mint ami a legmagasabb bennem” -írja Szent Ágoston a Transzcendensről. De vajon mennyi fájdalom, mennyi szenvedés, mennyi háborgás kell, hogy az ember felismerje a „láthatatlan” biztonságot, a Transzcendens Istent. Az ünnep, most is üzen...

A "fényfeltáró" Telihold arra ösztönöz, hogy „odabent” feléledjen a lelkiismeret, s "odakint" megszülessen a felismerés: minden egyes gondolattal, szóval, cselekedettel, no meg a felelősségvállalás elmulasztásával teremtő részei vagyunk egy nálunknál nagyobb , drámai „játszmának”.

Hatalmas űr tátong a béke és háború közt, az élet és a halál között, s ezt a hatalmas halálba vezető lyukat, az élet szövetén ejtett foltot, mi magyarok a béke melletti kiállásunkkai jöttünk „befoltozni”, s egy Hazánk csillagzatára rajzolt „keresztöltéssel" begyógyítani...

Jézus, Jézus, Jézus! - Ezzel a hármas kiálltással indultak csatába a hazát védelmező őseink. Tegyünk mi is így! Mert jelen csillagzat alatt, irányba kell állni: kéz a kézben, testvéri szeretetben felsorakozva, közös akarattal, közös céllal, arccal a Teremtő felé!