A szakrális évet négyrét osztó, arra keresztet rajzoló napfordulók nem csupán csillagászati határok, hanem a kozmikus idő, s az emberi élet ritmikus szívverései, s egyben a keresztény naptár piros betűs napjai. Olyan szent pillanatok, amikor a világosság és a sötétség tánca fordulóponthoz ér, s amelynek természetes ritmusa előtt az emberiség ősidők óta meghajol, mert harmadnapra - rendre - valami szent „történik” a keresztény naptárban...

Virágos Szent János segedelmével bőség, bódogság, azaz boldogság, s termékenység árad az év most induló, sötétbe forduló időszakára... 

Az élővilág - még ha olykor az ember természetellenes cselekedeteivel meg is zavarja azt - tökéletesen igazodik a teremtett világ törvényeihez, a földi létnek életet adó Nap keringési ritmusához, a Kozmosz szabályaihoz. Erről a szelíd rendről mesél Virágos Szent János, azaz Keresztelő János napja...

A „Világ lámpását”, a Jézus eljövetelét hirdető Keresztelő János születése napját, a legfényesebb naptári nap harmadnapján ünnepli a keresztény világ.