Hogyan válik egyetlen nappá az, ami a kozmosz rendje, a keresztény liturgia titka és a magyar néphagyomány élő tapasztalata? Március 25-e nem egyszerű dátum az évkörben, hanem egy olyan szakrális csomópont, ahol az ég, a föld és az emberi lélek ugyanarra az igazságra mutat: az élet befogadásának misztériumára.

A Nagy Anyatermészet feltámadásának, s termékennyé válásának ünnepét, kortól, időtől független kozmológikus törvényét "keresztelte" meg a katolikus egyház Gyümölcsoltó Boldogasszony napjával, majd a Tavaszi Nap-éj egyenlőségtől számított Húsvéti feltámadással...

De jó volna, ha a rend és káosz pengeélen táncoló határán az ember fölfogná, hogy nem itt tartana a világ, ha megőrizte volna a teremtett világ egységes rendjét, az Unio Mystica elvét. Mert mindeközben az istentelen ördögi elv, s annak világuralmi terveket szövő szolgái jót röhögnek a becsapott áldozatokon...

Az ösztönösen életet termő hajtóerőre van szüksége a természet törvényeitől eltávolodott, az emberi tudatot természetellenes irányba befolyásoló világnak.

Március 20-án, fordulóponton járunk, hiszen az áldott Nap a Kos csillagjegy 0. fokára lép. Ez a szent pillanat, a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.