Hat bolygós „együtt-látás”, vagy együtt-állás? – válaszlevél a fejünk felett ragyogó "planéta-parádéra"...

Hat bolygós égi „együtt-látás”, vagy együtt-állás? – válaszlevél a fejünk felett ragyogó "Planéta-parádéra"...

„Ki tudja ennek a jelentőségét? - Csízió biztosan... „ – szólt az Olvasói kérdés, s mivel megszólíttattam – ugyan kissé megkésve, ám továbbra is időszerű módon -, válaszolok is...

2025. január 25-től - a mindenre rávilágító, mindent tudati megvilágításba hozó, áldott Nap és a „világmozgató” Plútó, a nemzetközi politikában (USA) is jól nyomon követhető „világraszóló” változást elindító asztrológiai együtt állásának orbiszában, azaz hatókörében -, egy szemet gyönyörködtető csillagászati „planéta-parádé” szemtanúi lehettünk. ( S lehetünk még jó egy hónapig...)

A napnyugta utáni, egyre elsötétülő égbolton, - a január 29-i Újhold napjainak „fénytelen” éjszakáin pedig különösen is - tágabb otthonunk, a Naprendszer utolsó, szabad szemmel is látható bolygója, a „határkijelölő” Szaturnusz, az égbolt legfényesebb planétája, „Szűz Mária csillaga”, a Vénusz, a „magyarok csillaga” , a Jupiter és az erő és bátorság, ugyanakkor a háborgás planétája, a Mars,valamint a láthatatlanságba vesző, azonban a távcsővel kifürkészhető transz-szaturnáliák messianisztikus planétái közül, a „ködösítő” Neptunusz és a „forradalmi újító”, „a lázító” Uránusz is megfigyelhető válik. (Ráadásul ehhez, az összesen 5 zodiákus-jegyet „összefonó”, 6 bolygós Planéta-fűzérhez - február végétől, még a racionális gondolkodás és a párbeszéd bolygó-analógiája, a Merkúr - hetedikként - csatlakozik...)

 Gyönyörű látvány! S hogy „ki tudja ennek a jelentőségét?- Csízió biztosan... – írta egy értő Olvasó. Így, mivel megszólíttattam - ugyan kissé megkésve, bár továbbra is időszerű módon -, íme, válaszolok is...

Legutóbb, hasonló - ám a mostaninál figyelemfelkeltőbb üzenetet hordozó - égi tünemény, 2022. június közepén, egy Ikrek-Nyilas (tehát a magyarság számára fontos) tengelyen fekvő, Földközeli – ezáltal hatalmasra „növekvő”, óriási fényű szuperhold, azaz - Telihold pontosodásakor volt látható az égbolton.

A három évvel ezelőtti szépséges égi tünemény - amelyben egyszerre tűnt fel a hajnali égbolton a Földi létünket életerővel tápláló Napot „körbetáncoló” bolyongó planétasor -, ezt megelőzően, legutóbb Álmos unokája, Taksony vezér hatalomra jutásának évében, 947-ben volt látható... S legközelebb - Emese, s Álmos vérének utódai, a mi utódaink -, pedig 2492-ben csodálhatják meg újra.

A 2022-es, nyári planétasor lényege abban állt, hogy a Naprendszer összes bolygója, csupán 105 fokos fényszögben, egy képzeletbeli vonalra „felfűzve”, ritkaság számba menő módon - a Naptól való távolságuk szerint- a teremtői rendben (!) felsorakozva (magyarul, ahogyan a Teremtő megalkotta, „elrendelte”, Planéták sorát!) - volt látható az égen! Hangsúlyozom: Rendben...

Amint írtam is róla egy két részes, „Planetáris gyöngysor” című sorozatban – e "Planetáris gyöngysor" megjelenése asztrális, szakrális, s naptári szempontból is különleges volt...

A mostani, égbolton tündöklő, bolygó „együtt-látás” - asztrológiai értelemben – együtt-állásnak, vagyis egybefüggő energetikai erőtérnek nem nevezhető - „égi sorakozó” !

(A két legtávolabbi planéta között harmonikus trigon fényszög van, s a Földi szemszögből nézve az égen „egy vonalban” álló planéták a bolygók közös, keringési síkjából, az ekliptikából adódóan, a háromdimenziós térben állva – valójában 5 zodiákus jegyen ívelnek át, több mint 120 fokos szöget bezárva egymással, ezzel pedig a Szaturnusz és a Mars között egy szépséges trigon fényszöget alkotva hatnak egymásra. Azonban nem „teremtői sorrendben” állnak! Hanem a 3 évvel ezelőttihez képest „rendetlenül” helyezkednek el...

Ennek ellenére, szemet gyönyörködtető, ritka planetáris jelenséget rajzolnak fel az Égre. Érdemes elidőzni a látványukban!

S hogy mit üzen az égi jel?

Arról pedig, hogy mit üzen egy ilyen égi jel? – kérdezi az Olvasó -, annak csakis abban a kontextusban van értékelhető jelentősége, asztrológiai „mondandója”, a tárgyiasult világban érzékelhető lenyomata, ha a különböző értelmezési síkokat egymásra vetítjük:

azaz a „részt”, a „részeket”, a rész információkat – vagyis amit az égen látunk -, nem önállóan, „darabjaira hullva”,  „rendezetlenül”, hanem az „egészben” , egy adott megtestesülésre emberre, nemzetre, országra, világra, vagyis ezek asztrológiai képletére vetítve (szinasztria), „rendben”  vizsáljuk. Hiszen így „helyzetbe hozva”, „beindítjuk” az égi képlet energetikáját! Pozitív és negatív értelemben egyaránt...

Máskülönben – az amúgy szemet gyönyörködtető csillagászati élményen túl - csak hangzatos zagyvaság, lilaködös spiritualitás, a ma oly divatos, „szellemi” átverés, s a mindennapokban „használhatatlan” üzenet marad. (Amint ez a „nesze semmi, fogd meg jól...” magyarázat sokhelyütt olvasható is - a „dimenziófátylak lebontóitól”, az „idővonal-átugrókon” keresztül, a „fotonikus öv- aktiválókig” bezárólag – az ezotéria-biznisz köreiben... Óriási károkat okozva persze - ahogyan régente nevezték -, a „Tudományok királynőjének”, az asztrológiának.)

Holott – a jelenleg, mind a 8 milliárd ember közösségére vonatkozó sorsfeladat, azaz a karmapontok, vagyis -  a „rész-Egész” kérdéskörét vizsgáló, Szűz-Halak tengelyen fekvő Holdcsomópontok kérdésfelvetése ma, e sorsfordító világkorszak-váltásban elengedhetetlen!

Hiszen - amikor a „korszakváltó” transz-szaturnáliák is (!) éppen ezidő alatt váltanak jegyet, ezáltal a múltból felismerhető történelmi korszakok ma kijavításra váró kihívásait „vetítik” elénk - a Szűz-Halak tengelyen fekvő karmapontok, e korszakváltás „finishében” is éppen ebben a kérdésben teszik próbára az emberiséget! 

Azaz nekünk szegezik a kérdést:

• Hogy „látjuk-e a fától (rész) az erdőt (egész) ”! (Vagy beleveszünk a személyes nézőpontunkba, „egyszemélyes igazunkba”, ahelyett, hogy megvizsgálnánk egy-egy történés teljes hátterét, teljes okát!)

• S az „erdő rengetegében”, észrevesszük-e az „őshonos”, a „nem invazív” fát...? ( Vagyis, amikor akár hazánkról (mint egészről ) hozunk döntéseket, biztos, hogy tisztán értjük-e az itt és most helyénvaló, életben tartó, nemzetpolitikai stratégiát?)

• Azaz biztos, hogy helyes a helyzetértékelésünk? Helyesen döntünk-e világi kérdésekben?

• Átlátjuk-e mi a valóban jelentőségteljes részlet, amikor döntést hozunk az „Egész”-ről? Vagyis amikor a nagy, világi döntésekről ítélkezünk, tudatában vagyunk-e, a megannyi, valódi „információ morzsának”, vagy csak a nekünk tetsző "rész-információkat" halljuk meg?

• Előfordulhat-e, hogy csak az rész - a személyes én, a személyes meggyőződés, ne adj Isten, a vágyott képzelet - érdekét tartjuk szem előtt ahelyett, hogy világi helyzetértékelésünk közepette megvizsgálnánk a teljes– valljuk meg (még mindig) életveszélyes – világi összképet?

• S van-e valódi bátorságunk - miközben az „Egészben” helyezzük el önmagunkat -, hogy a „részt”, az önismeretet rendre megvizsgáljuk? Leleplezzük-e - ha kell -, önmagunkat, a személyes egot, miközben világi kérdésekről ítélkezünk?

S hogy miért írok íly hosszan erről e jelenségről? A „rész-Egész” kérdéséről?  A felszálló Holdcsomópontok, azaz a Karmapontok, magyarul a sorsfeladat kérdéséről, s jelentőségéről?

Mert asztrológiai, bölcseleti értelemben a Karmapontok is „tagjai” e planéta-fűzérnek! Holott erről senki sem ír...

A messianisztikus kortünet, az „ingyen-messiás-várás”, pedig itt lebeg a levegőben... Épp egy életveszélyes időben, amelyben nem a rész, hanem épp az Egész, az összetartás volna a fontos, hiszen a jelenlegi problémánkat "megszülő", 2020-as bolygóállásokhoz hasonló(!) égi állások 500 évvel ezelőtti, történelmi előképe, végül a mohácsi csatérre vezette nemzetünket...

(A kellő időben írok majd e Planétasor egyik eleméről, az Uránuszról, amely épp a női minőségű nemzetünk legfontosabb ismérvére, a „híd”-szerepre, az összefogás erejére, s erényére szólít ma bennünket!)

A kortünet, az „ingyen-csodavárás”  azonban, legfőképpen az elködösítő, Halak Neptunnak „köszönhető”, amely szintén tagja e planétasornak (!), s amely hamarosan, a Halak a 29., úgynevezett anaretikus, azaz karmikus fokára lép, „ahol”  még ennél is merészebb „csodaváró”, s ennél vadabb „messiás-váró” közhangulatot teremt(het)... (Csak miután mindent felforgatott a sok „csoda-messiás”, ne adj Isten, hogy jöjjön utána a nagy „arculcsapás”..., azaz a Kosba lépő Neptun analógiája!)

Ám - visszatérve a fejünk felett (most) megcsodálandó bolygósor értelmezéséhez-,  a Csízió szerzőjeként, nem szeretnék beállni sem a lélekömlengő trillázók , sem világvége várók, sem az aranykort delirálók, sem a spirituális önáltatók sorába...

Ezért akkor írok majd e csillagászati jelenségről, amikor asztrológiai értelemben beszédessé, üzenetértékűvé válik. Hamarosan!

A Csízió blogon ennek a „menetrendje” pedig, hogy az aktuális tranzit, vagyis az  égen áthaladó bolygókat, s a legfontosabb állócsillagokat, rávetítem az éppen vizsgált „megtestesülés” ( ember, nemzet, ország, s világ...) Radix (azaz születési, asztrológiai) képletére - a Csízión, rendre Magyarország csillagzatára -, valamint, annak ez évre vonatkozó, úgynevezett Szolár horoszkópjára.

Ám mivel a Csízió blog neve sem véletlen - s itt jön a személyesen kidolgozott rendszer -, megvizsgálom annak naptári, történelmi, és szakrális hátterét is... Ez ugyan egy nagyon bonyolult, időigényes, hosszú évtizedek alatt „csiszolt” rendszer, amelyből nincs kispórolva legfőképpen a munka, azonban évek múltán is vállalható, világi síkon „értelmezhető”, „használható”, „igazmondó” üzenetet születik általa...

(Az pedig, hogy ennek a bonyolult, szinasztriai részleteivel - csak részben - terhelem az olvasót, az éppen olvasók megkímélése, a megértés miatt van... :)

Vagyis hamarosan - amikor ezek a szépséges Planéták, „összébb rendeződnek”, azaz néhányuk, asztrológiai értelemben csupán néhány foknyi távolságra valódi együttállást mutat, vagy amíg az éjjeli-nappali Fővilágosítók, a Nap és a Hold nem kerül fényszögkapcsolatba velük - azaz, rá nem világít lényükre, azaz lényegükre – valamint amíg Magyarország képletének egy eleme fényszögkapcsolatba nem kerül az égi képpel, addig „hátradőlve”, magam is élvezem a szépséges látványt...

(Minden más elem – melyekről ha eljön az idejük szólok(!)  –, az az agresszíven, hátulról támadó, „dörömbölő”, Plútó-Mars szembenállás feszült T-kvadrátja Hazánk Napjára nézve, amely Plútó azonban nem tagja e csillagászati 6 bolygós „együtt-látásnak”, s amelyről oly sokszor írtam már...)