A SZATURNUSZ–JUPITER-KÓD – A TÖRTÉNELEM KOZMIKUS ÓRAMŰVE…

 

A SZATURNUSZ–JUPITER-KÓD –
A TÖRTÉNELEM KOZMIKUS ÓRAMŰVE…

Hogy mi a köze a Naprendszer két óriásbolygójának, a Szaturnusznak és a Jupiternek  egy 255 éves székely templom festett mennyezetéhez?  Vagy miként válhat kettősségük a történelem  és egy ERDÉLYI KAZETTÁS MENNYEZET értelmezési kulcsává?

 

Hogy miért éppen e két planéta testesíti meg a régi kozmológiai világértelmezésben
a szigor és a bőség, a korlátozás és a kiteljesedés ellentétes elveit?

S hogy miért állítom e kazettás mennyezetről,
hogy mint egy láthatatlan „KOZMIKUS ÓRAMŰ” működik,

amelynek ritmusában a természet törvénye,

az emberi élet és a történelem ritmusa:

a Létezés sötét és fényes időszakai váltják egymást?

A válasz tézisem szerint a Létezés legősibb törvényszerűségében rejlik: 
a szűkülés és tágulás,
a szorítás és elernyedés,

a korlátozás és kiteljesedés
 egymást feltételező ritmusában.

Abban az egymással ellentétes, ám egymást feltételező kettősségben,
amely ott él a szívünk minden dobbanásában,
a tüdőnk minden egyes lélegzetvételében, azaz testünk mikrokozmoszában,
 csakúgy, mint a rajtunk kívül eső világban:
a természet ciklikus változásaiban, az évkör fény-árnyék játékában.

Maga a bibliai Teremtés is éppen ezen kételvűséggel,
a világosság és sötétség, Ég és Föld, nappal és éjszaka elválasztásával kezdődik.

Mert a kozmosz Rendje nem az ellentétek megszüntetésén,
hanem azok harmonikus együttműködésén alapul.

 

 

Bolygónyelvre lefordítva éppen e kettősség legszebb, legbeszédesebb analógiája a Szaturnusz és a Jupiter két óriásplanétájának hermetikus allegóriája.

A Naprendszer utolsó, szabad szemmel látható határőre, a Szaturnusz 
a szigor, a határok, a szükségszerűség, a szűkítés és az idő könyörtelen múlásának planétajelképe.

A Jupiter ezzel szemben pedig a bőség,
a gyarapodás, a tágulás és a szellemi kiteljesedés bolygóprincípiuma.

 

 

E két planéta egymást kiegészítő működése a régi magyar csíziók szóhasználatában
a „szaturnuszi ínség” és „jupiteri bőség” kettősségében,
az oklándi mennyezeten pedig a két világraszóló kazetta kettősségében:
a SZATURNUSZI TUDÁS és a JUPITERI HIT egymást kiegészítő,
s egymással messze nem ellentétes olvasatában van jelen az oklándi mennyezeten.

Az erdélyi unitarizmus történetében e „szaturnuszi szűkülés és  jupiteri tágulás” nem pusztán kozmológiai gondolat,
hanem megélt történelmi valóság...

A 18. század harmadik harmadában
– amikor a kopernikuszi világkép felfestése rebellis gondolatnak számított,
különösen egy liturgikus templomi térben –
az 1771-ben elkészült oklándi templom festett mennyezetének megalkotásakor,
az unitárius közösség súlyos korlátozások, történelmi megszorítások, s cenzúra között élt.

 

 

Ám ha a földi lét anyagi világa szorít, ha a történelmi elnyomás szaturnuszi ólomsúlyként nehezedik egy közösségre,
akkor az ember jelbeszédbe rejtett hitben és tudásban keresi a kiteljesedést,
a jupiteri bőséget: a lélek megnyugvását, a szellemi kitágulást.

Tézisem szerint e kettősséget festették fel „sub rosa”,
virágok közé rejtve az oklándi hívek feje fölé a kazettás mennyezetre,

ahol
 a két, liturgikus térbe „nem illő”, világraszóló kazetta sem véletlenül helyezkedik el egymás mellett,

hanem egymással értelmi együttállásban feszül a mennyezetfán:

A két különleges, sehol másutt nem látható mennyezetkazetta:
a SYSTEMA COPERNICANUM, a napközpontú világkép tudományos, geometriai (szaturnuszi) ábrája,
amelyen ráadásul a Szaturnusz és a Jupiter különleges hangsúlyt kap;

valamint az AEPACTA, a Húsvét szakrális idejének kiszámításához kapcsolódó, a (jupiteri) hit idejét megjelenítő kazetta.

 

 

Az egyik a Világmindenség térbeli rendjét,
a másik a Szent Idő ciklikus rendjét tárja elénk.

RATIO és FIDES – TUDÁS ÉS HIT, SZATURNUSZ és JUPITER kettőssége...

Könyvem tézise szerint e két – a világon egyedülálló – festett kazetta
egymás mellé helyezése
olyan tudatos csillagászati és teológiai világkép,
valamint tudatos történelmi
jelbeszéd és időértelmezés kifejeződése,

amelyben a Szaturnusz és a Jupiter kettőssége 
a földi sors és az égi Rend egymásra vetítésének értelmezési kulcsa.

Mert míg LENT A TÖRTÉNELEM SZATURNUSZI sötét SZORÍTÁSA – addig FENT A TEREMTÉS JUPITERI hitbéli TÁGASSÁGA…

Könyvem tézise szerint éppen ebben rejlik az oklándi mennyezet egyik legmegrendítőbb üzenete:

Bár a földi hatalom s a világi hatalmasságok korlátozhatják az ember életét,
de szellemi horizontját és a lélek tágasságát be nem zárhatják,
ha az ember a Teremtés egyetemes Rendjéhez igazítja sorsát…

 

 

E különleges, fára festett világkép titkait tárom fel A KOZMIKUS REND FESTETT KÉPE – AZ OKLÁNDI UNITÁRIUS TEMPLOM PRÓFÉTÁLÓ MENNYEZETKAZETTÁI című könyvemben. 

KÖNYVRENDELÉS: 

A megrendítő titok feltárására vállalkozó, idén 255 éves mennyezetsor évfordulójára született könyv, amely – az 1771-es mennyezethez hasonlóan – „Istenes Jóindulatból” jött létre a könyv születésének szándékát is kifejezi: a kötet bevételéből jelentős összeg szolgálja az Oklándi Unitárius Templom támogatását.

A könyv megvásárolható az Oklándi Unitárius templomban,
illetve 9900 Ft + postaköltség áron közvetlenül a szerzőtől is megrendelhető,
a Magyar Planétás honlap „Levélküldés a szerzőnek” menüpontján keresztül.

https://www.magyarplanetas.hu

#SzaturnuszJupiter #KozmikusÓramű #Oklánd #SzentIdő #SystemaCopernicanum #Aepacta #HermetikusSzimbolika #UnitáriusTemplom #KozmikusRend #WieberOrsolya

https://csizioblog.hu/./pages/csizio/contents/blog/125994/pics/lead_800x600.png