„Nagy méltóságot kapott az emberi lélek, hiszen mindenkinek van őrzőangyala.” –
írja a „szentírás atyja”, Szent Jeromos a Biblia latin fordítója, „Pannónia szentje”.
Ez a mondat röviden összefoglalja azt a tapasztalatot, amely ősidők óta kíséri az emberiséget: nem vagyunk egyedül a világban. A láthatatlan világban szellemi kísérők állnak mellettünk – az őrangyalok.

Felelősség vagy rendrakás – az Őszi Nap-éjegyenlőség előestéjén, (a második) Szűz Újhold és részleges Napfogyatkozás beavatásán (2025. szeptember 21.)

2025. szeptember 19. - a Vénusz okkultáció asztrológiai hermeneutikája: Amikor a Vénusz és a Hold összeér, a királyi csillag szívében újjászületik a szeretet méltósága. Lesz ki érti, s érzi majd lényének, létének, fényének lényegét, mások pedig most is csak elmennek mellette, mert nem értik saját létük lényegét...

„A név elárulja viselőjét”... Mária nevének tisztelete ezért már a keresztény kezdetektől fogva jelentős, ám a középkori szómisztikában virágzik fel nevének öt betűje: mint az öt „igen nagy jótétemény”, mint az öt nemes tulajdonság, s mint az öt „életet befolyásoló”, „nömös és drágalátos” kő jelképe...

Egy különleges édesanya, különleges gyermekének, különleges üzenetét hordozza szeptember 8-a... Mert Szűz Mária születésnapján a jövőt teremtő akarat ágyaz meg magának, hogy valami szép, valami szent, valami magasztos kezdődjék el a világban...

Az égbolt hat bolygós együttállása és a Jupiter–Vénusz ikonikus konstellációja, Magyarország koronás napjaiban, amely Magyarország sorsát és súlyát is új dimenzióba emeli Nagyboldogasszony napjának és a az ezredéves magyar államiság ünnepnapjának erőterében... (2025. augusztus 12–15-20)



 

Írásom a Holdfény–Uránuszi „kereszttüzében” született, az intuíció és az égi inspiráció határán, a soha korábban ily közelségbe nem lépő világégés árnyai közt – női hangként... az Uránusz Ikrekben való járásáról, a Hold és – az Uránusz-Alcyone-Fiastyúk égi tükörtartása kapcsán...

Július utolsó napjaiban a Nap eléri éves oppozícióját a Plútóval. Ez a szembenállás nem egy konstelláció a sok közül, s nem is pusztán a személyes, belső „árnyékmunka” ideje, hanem a Vízöntő világkorszak nyitányának, valamint az elkövetkezendő 20 évnek az egyik szembesítő kulcspillanata. Baljós jelekre világít rá a felettünk ható – és bennünk tudati világosságot hozó – áldott  Nap fénye. Erről „beszél” Magyarország csillagzata is.

Vérző seb a Földbolygó gyökércsakráján, a Szentföldön, s a béke magyar küldetése Földanya szívcsakráján, a Kárpát-hazában...Ma, amikor a bolygó gyökércsakrája – az ősi Szentföld – vérzik, nem lehet közömbösen ünnepelni. Ahol egy térség ég a gyűlölet, a bosszú, a megtorlás, s az önvédelem tüzében, ott a test szenved. És ha a test egyetlen része is beteg, azt megérzi az egész szervezet.Az emberiség is csak akkor gyógyulhat, ha a szívében béke van!

Csak az az igazság győz, amely hiteles, s csak az a hit marad, amely tudással és felelősséggel párosul... Minden mást, csalóka önámítást „bőséges (Jupiter), szigorral (Szaturnusz)” számol majd el a Teremtő! Mert Magyarország küldetéses csillagzatában, a Tejúton felragyogó Telihold fényében, a hit és hitelesség, valamint a hiteltelenség és hiszékenység harca zajlik valójában.