Nyíl és trónus - Szent Mihály napján új pápa született, Leo, a Tizennegyedik (2. rész)
Nyíl és trónus – Szent Mihály napján új pápa született, Leo, a Tizennegyedik...
(2. rész)
„Mihály napján történt.” Ezt suttogják a mostantól római paloták, s a vatikáni kertek márványszobrai, s ezt jegyzi fel az égi-s földi krónika is a napról, amikor a bíborosi testület – évszázadok misztikus rendjét követve – 2025. május 8-án Szent Miháály jelenete napján, új pápát választott. A név, amely e napon elhangzott: Leó. A tizennegyedik. Az új egyházfő, XIII. Leó örökségére utalva, vállalta fel a nevet, mintha ezzel kívánná megerősíteni az idő szent fonalát, amely a történelem „márványkővé dermedt”, látomásos pápájának szellemi hagyatékától, napjaink világkorszak-váltó küszöbéhez ér... Az ünnep, az égbolt csillagzata, s a névben rejlő örökség egy és ugyanarról mesél!
Szent Mihály jelenésének, május 8-i napján – a Fölbolygót oltalmazó égi harcos ünnepén –, a névválasztás különös üzenetet hordoz: nem csupán az Egyház, de a magyar nemzet szellemi öröksége is visszhangra talál...
A pápaválasztás kihirdetésének csillagzata és Hazánk küldetéses csillagzata, a szent Mihály hagyomány és a Mária ünnepek jelentősége, különösen a Magyarok Nagyasszonya napjával egybefonódva a két égi képletben, s azok szellemi örökségében „összeér”!
Az új pápa XIV. Leo szellemi elődje, Leo, a Tizenharmadik volt, ki a millenniumi esztendőben hivatalos ünneppé emelte a Magyarok Nagyasszonya emléknapját (!), ezzel is elismerve a magyar nemzet különleges hivatását a keresztény világ történetében. De ő volt az a pápa is, ki misztikusan megrázó látomása kapcsán elrendelte, hogy a harcos oltalmazó, Szent Mihály Arangyal imáját minden miséhez hozzácsatolják, s ezzel az Egyházat és a világot megvédjék a sátáni erők támadásától!
Most, amikor utóda hasonló névvel, épp Szent Mihály jelenete napján, az Üdvözlégy Mária imádsággal lép fel a trónusra, az ég és a történelem misztikus szövetsége mozdulhat a szemünk előtt... Adja Isten, hogy így legyen!
XIII. Leó pápa és a magyar nemzet szellemi kapcsolata
Leo pápa volt, ki a múlt század alkonyán még egyszer felmutatta Róma méltóságát a modern világ, a XX. század éledő viharai közepette. E szavakkal is jellemezhetnénk XIII. Leó pápát, akit a „római egyház „diplomata-pápájaként” is szokás emlegetni - hiszen pontifitusának idején (1878- 1903), világegyházzá növelte Szent Péter örökségét. Ám Leo pápa ismert volt anti-marxista nézeteiről, a történelem egyik legnagyobb keresztény misztikusának, Aquinoi Szent Tamásnak a tanain, a „neotonizmuson” nyugvó sprituális elkötelezettségéről, valamint a „Rerum novarum” című főművéről, amely a természetjogból eredeztette a társadalom különböző csoportjainak az egymással szimbiózisban élő rendszerét. Mégis legfőbb emberi jellemzője, hogy lelkében mélyen misztikus, látomásos személyiség volt...
Hazánk számára különösen kiemelkedő jelentőségű volt XIII. Leó szolgálata, ugyanis e pápa nemcsak tisztelte, hanem a magyarság szakrális küldetését elismerve három enciklikát is intézett a magyarokhoz. Azonban Főpásztori szeretetének legismertebb jele, a nemzet szívében élő Magyarok Nagyasszonya, a Patrona Hungariea ünnepének hivatalossá tétele volt, melyet 1896-ban, a Honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából iktatott be a kereszténység egyetemes római naptárába. Ezzel a liturgikus ünneppel dogmatikus formában is megerősítette a magyar nép Mária iránti különleges kötődését, amely már Szent István király óta része nemzeti identitásunknak. A „Regnum Marianum”, azaz „Mária országa” kifejezés méltó liturgikus keretet kapott, amikor a pápa 1896. szeptember 8-án jóváhagyta a Magyarok Nagyasszonya ünnepét, amely nemcsak kiemelt jelentőséggel bír Hazánk csillagzatában, hanem különös módon, az utódnak, XIV. Leo 2025. május 8.-i, trónra lépési csillagzatában is különleges hangsúlyt kap!
E szimbolikus aktusban XIII. Leó nemcsak egy nemzetet ünnepelt, hanem egy spirituális küldetést is elismert: azt, hogy a magyar nép történelmi szenvedései és kitartása révén a keresztény hit védőbástyájává vált Európa keleti kapujában.
XIII. Leo Szent Mihály arkangyallal való látomása
XIII. Leó nevéhez fűződik egy másik, sokkal rejtélyesebb és misztikusabb elem is: Szent Mihály arkangyallal kapcsolatos látomása, amely mély nyomot hagyott a katolikus hagyományban és liturgiában. 1884. október 13-án, a reggeli mise után, a pápa hirtelen megállt az oltár előtt, márványkővé dermedve hosszasan elmerült egyfajta eksztatikus állapotba kerülve. Titkárai szerint arca elsápadt, tekintete merevvé vált, és úgy tűnt, mintha egy belső jelenés hatása alatt állna. Mikor magához tért, dolgozószobájába sietett, s azonnal elrendelte, hogy Szent Mihály imáját minden miséhez csatolják hozzá, hogy az Egyházat és a világot megvédjék a sátáni erők támadásától.
A látomás tartalmát csak később, közvetve ismertette, amely szerint egy párbeszédet hallott a sátán és az Úr között. A sátán azt kérte Istentől, hogy egy évszázadnyi időt és nagyobb hatalmat kapjon az Egyház rombolására. Isten megengedte, hogy próbára tegye az Egyházat, azzal a kikötéssel, hogy Mihály arkangyal védelme alatt maradnak mindazok, akik hűségesek.
Ez a látomás sokak szerint a XX. század borzalmainak eksztatikus előérzete volt. A pápa válasza mélyen spirituális volt: fegyverül, az ima hatalmát választotta.
A magyar szívben élő Szent Mihály – Ég és föld határán
Szent Mihály kultusza a magyar néplélekben is erős: ő a mennyei hadvezér, a végső harc angyala, aki kezében kardot, pajzsot, s mérleget tart, hogy a lelkek bírájaként, a gonoszságot eltántorítsa, az ördögit visszaszorítsa...
XIII. Leó látomása és a Magyarok Nagyasszonya ünnepének megalkotása így mélyen egybehangzik a magyar nemzet ősi, apokaliptikus érzékenységével és isteni küldetéstudatával. Nem véletlen tán..., hogy Mária királyságában, Boldogasszony oltalma alatt, a szakrális geográfia szerinti „Mihály-vonalon” fekvő Budapest az Arkanygal mennyei oltalma alatt is áll, akinek több templomot és kápolnát szenteltek országszerte is, különösen az ősi határvidékeken, ahol mindig is az égi és földi világ közötti határ volt a szimbolikus jelenvaló.
XIII. Leó pápa nem csupán történelmi személy volt, hanem egy prófétai látású pásztor, aki felismerte, hogy a magyar nemzet sorsa összefonódik az Egyház sorsával, és a mennyei világ erői, különösen Szűz Mária és Szent Mihály, különleges védelmet nyújtanak neki. Ebben a hitben rejlik a magyar küldetés örök fénye...
Adja Isten, hogy a 2025. május 8.-i, Szent Mihály jelenete ünnepnapján megválasztott és az Üdvözlégy Mária imdásággal trónralépő utóda, Leo, a Tizennegyedik is ugyanazzal a megbecsüléssel és odafigyeléssel tekintsen Boldogasszony gyermekeire és földi királyságára, a magyar nemzetre és országára, a Kárpát-hazára!
Szent Mihály arkangyal imája - XIII. Leó pápa látomása nyomán, saját kezűleg írt exorcizmusa, azaz ördögűző, megszabadító imája...
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben!
Légy oltalmunk a sátán gonosz kísértései ellen!
Esedezve kérjük: parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Ámen.
(Szívből ajánlom e cikk 1. részének az olvasását is, hiszen amikor az született (május 7-én, a pápaválasztás kezdetén, s Mihály jelenete ünnep előestéjén), akkor csak az ünnep és az ég jelei utaltak Szent Mihály és az Égi Szűz kötődésére, s ezek - e sorozat 2. részében szereplő -, pápaválasztáshoz kapcsolódó misztikus analógiáira!)
